Lélekszakadás


Már hónapok óta
csak kavarognak  bennem az érzelmeim, rólad!
Ha nem vagy itt, hiányzol,
ha pedig melletted vagyok, akkor
már előre érzem hiányod!!

Már előre érzem,
pedig még ott vagy mellettem.
Még ott vagy mellettem,
S én már akkor félek,
hogy el kellesz engedned, mind a két kezem.

Még, ha nem is örökre,
csak néhány percre/lélegzetvételre.
Néhány órára/szívdobbanásra,
néhány napra/lélekszakadásra...

Tudod édes, most is:
érzem hiányod,
s ez már bizonyos,
hogy élni sem lenne erőm nélküled!

S kétségtelen, hogy
jelenléted, tekinteted,
ajkad érintése, bőröd illata,
hogy te magad, drog vagy.
Hogy te húr vagy, a gitár pedig én.
Hogy én vagyok a test, te pedig bennem a lélek.
S bár az élet, az maga az élet,
de a lélek az mi vagyunk, a szakadás,
pedig maga a búcsúzkodás.

Drog vagy szervezetemben, ez kétségtelen.




2017.07.15.
Nagy Anna
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hiányérzet - 3. rész Hajnali undor

Képzelt világ

CSUPA NAGYBETŰVEL