Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2016

vérvörös szilánkokra hullva

Kép
csak dőlt az üvegeblak  s szilánkjaira hullott minden elöntött a kétségbeesés  csapdába estem, mert és ti csak álltatok a sarokban, s villogó szemekkel vártátok, hogy szilánkjaira hulljon  minden. minden, ami én magam vagyok. a világ, ami körülvesz engem,  én!
csak dőlt az üvegablak s szilánkjaira hullott minden elöntött a kétségbeesés, csapdába estem, mert a falak elállták az utamat, és nem engedték, hogy kimeneküljek, hagytátok, hogy….
csak dőlt az üvegablak, nem emlékeztek? ott voltatok mindannyian, és csak néztétek,  amint rám zuhant az üvegablak, 
nem tettek semmit! pedig láttátok! amint  rám szakadt, az a kibaszott üvegablak!
csak dőlt az üvegablak s szilánkjaira hullott minden elöntötte a padlót a csordogáló vérvörös patakokba összefutó vérem.  Az én vérem! s ti még ekkor is csak álltatok a sarokban és nem  csináltatok semmit!!
Felfogtátok,hogy hagytatok, meghalni? 2016.03.18.
~sziasztok nemrég feltöltöttem hangfelvételben is! ha a képre kattintotok, akkor azt is meghallgathatjátok! remélem tetsze…