Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2016

CSUPA NAGYBETŰVEL

Kép
OLYAN ez MINT amikor nyáron a szüleim MEGakartak szabadúlni tőle,
mert nem ELÉG JÓ, túl makacs és nem
ŐT akarják MELLÉM.
az a nagy helyzet, hogy ÉRTE feladnám MINDENEMET,
mert NEM TALÁLNÉK még egy olyan dilist mint amilyen ő,
sőt NEMis KERESEK senkit az ő helyére.
nem kell más nekem: csak ő KELL.
de FÉLEK elbasztam EZT IS.
mert én csak egy szerencsétlen kis LIBA vagyok, AKI
nem ért a szóból, és MINDIG csak kétségbe esik.
többet NEM TUDOK gondolkodni,
nem forognak a gondolatok, LASSAN megszűnök létezni IS
a gyomrom ÖSSZESZORUL, szívembe MARKOL
a fájdalom, S elerednek A könnyeim.

azon a nyáron, akkor sírtam UTOLJÁRA ENNYIRE
annyira, DE annyira SZERETlek.


2016.12.28. NMA

kétségbeesés

Kép
hajszálvékony kötélen lépkedek,
vékony egy mezsgye ez nem vitatom.
de ha nem lenne izgalom ebben az egészben,
mi értelme lenne élnünk.
Keresem a veszélyt, a kényelmetlen helyzetet viszont kerülöm,
általában.
Tudom jól nem kellene sírnom, de a könnyeim utat törnek maguknak,
s végig futnak rózsaszín arcomon,

egyszerűen irtózom a hatalmas tömegtől,
s igen nekem a tömeg négy embernél kezdődik.
de egyedül sem szeretek lenni,
nem bírom a magányt.
Kell, hogy legyen mellettem valaki, mert felemészt
belülről az egyedüllét.
Tudom, hogy szeretsz és nem fogsz elhagyni, s azt is, hogy nem kellene félnem az ellenkezőtől,

zárkózott vagyok talán túlságosan is,
s bármit teszek ez ellen jól nem cselekedhetek.
próbálom visszafogni az érzelmeimet,
de a könnyeim utat törnek maguknak, s csorognak le rózsaszín arcomon.
Együtt vagyunk már több mint egy éve, pedig mintha tegnap láttam volna
először, azt a lehengerlő mosolyod.

szükségem van az egyedüllétre,
de rád még annál is jobban.
hogy mellettem legyél jó…

Sötétség

Kép
Változik a világ, S vele változok en is. Egy régi ösvény bezárult, S egy új nyílt helyette.
A sűrű szürkeséget a borús eget, Némi fény töri meg. De mégis a sötét jobban hív, Most mégsem tarthatok vele.
De az új úton is, Láthatom a sötétet. S ismét kezet fogok vele, Hogy utam vezesse.
Barátként fogadt, Most szeretőként ölelt. Karjai közül elmém menekülne, De szívem jobban vágyódik utána.
Szívemre hallgatva, El merülök az ölelésben. S elmém elnyomom, Hallgasson éppen.
De várj, mi ez? Ez nem a sötétség, Hisz fekete szárnyak fonódnak körém!




Fanta Regina 2016.12.04

Rég volt.....

Kép
Hali mindenki!
Elméletileg én lennék a társ szerkesztő vagy mi a fene....
Ne haragudjatok hogy az elmúlt hónapokban nem raktam ki semmit, de ötletem se volt, meg időm se nagyon. De lassan megint felkelek és teszek fel valami ujjat. :)


Regina

Változás

Kép
Ne hagyd magad megzuhanni. Ez nem a vég!
Csak hinned kell még,
Hogy ez egy új ébredés.
Keresem a régmúltat,
Mely most vesztett el éppen.
S még vágyom rá,
De nem jön vissza tán.
Lelkem fájdítja eme szörnyű más.
S kíváncsiság ébred hirtelen,
Mely nagyobb mint a félelem.
Messzire repített az őszi avar,
Rideg suttogás zavar .
Nem hagy csendesen megpihenni,
Hangosan ordít: ˇKEJFEL ENNYIˇ.
Menetelés hangja száll folyósokon át. Csendes magány viszlát!


Fanta Regina 2016.11.30

ködfátyolos

Kép
ködfoszlányos reggelen, alvó társaság suhan át az országút felett. az ablakot párafellegek tarkítják , ameddig a szem ellát. hirtelen fékez az autóbusz,  s az alvó társaság csak annyit mormol: basszus.
kinyílnak az ajtók, beáramlik a jéghideg fuvallat, majd kéjes társsaság özönlik a reggeli járatra. résnyire nyitott szemmel nézek csak körbe, hogy keressek legalább egy méltatlan szempárt. az ajtók ismét záródnak,  s immár heringként állok a sorban.
a hangszóróból duruzsoló szavak  ismét álomba hívogatnak, de én már nem hallok mást  csak a duruzsoló basszust. viszont nincs megállás suhan tovább az autóbusz. majd megáll ismét, mintha nem lenne vége,  ennek a kimondhatatlan végtelennek.  mert minden reggel azonos,  minden járat azonos.

ködfátyolba öltözött mára táj, végre rám találtál édes Múzsám.


2016.11.28. NMA

Bakancslista: Tél

Kép
Sziasztok!😊 Hogy vagytok? Lassan, de biztosan az ősz végéhez közeledünk, nemsoká elérkezik a téli napéjegyenlőség! ⛄ Én személy szerint már nagyon várom.. mármint a telet, s remélem idén fehérbe öltözik a táj is! 
Mint ahogyan a cím is mutatja a mai bejegyzésem is egy bakancslista lesz, de mielőtt belekezdenék először szeretném értékelni az őszi bakancslistámat, hogy mi volt az amit esetleg nem sikerült végbevinni. Az első ilyen biztos pont mindenképpen az írás aktivitása lenne, mert valljuk be nem szaporodtak meg a bejegyzéseim... Illetve a gyertya maradt ki még az életemből, viszont,így vissza gondolva nem is nagyon foglalkoztam vele, na mindegy! 😅
Na s akkor kezdjünk is bele, a téli bakancslistánkba:  ⛄⛄


Aranymosás

Kíváncsi vagyok hányótok ismeri ezt a pályázatot. Idén rendezik meg hatodjára. Tudni kell róla, hogy eddig minden évben megrendezték, s a határideje rendszerint december 27-31.-esett. A pályázat lényege tömören az, hogy ha elég jó vagy és átmész a három szűrésen is - mármin…

Ihlethiány: ugye nem csak velem fordul elő, ilyen gyakran?

Kép
Tehát már megvan a cím, néhány másodperce még a téma is megvolt, de amint megpillantottam ezt a fehér üres négyszöget egy pillanat alatt elfelejtettem, hogy mit akartam írni, és egy pillanatra azt is, hogy ki vagyok én. Viszont, úgy gondolom, hogy ez itt nem a panaszkodás helye, mert szerintem nem erre vágynak az emberek: Olvasni az én önsajnálatomat. Szóval megpróbálom összeszedni magamat és... - elfelejtettem mit akartam mondani.
Jól van, semmi pánik, szerintem kezdjük előröl!

*
Sziasztok!  Először is meg szeretném megköszönni az elmúlt hónapban, a hirtelenből jött négy feliratkozómnak, hogy csatlakozott hozzánk. Nekem ez nagyon jól esett :) Mint, már egy korábbi bejegyzésemben is említettem - a Bakancslista: Ősz címűben - szeretnék visszatérni, újra belelendülni az írásba. Ami elsőre talán túlságosa egyszerűnek hatott. De így belegondolva rá kellett jönnöm, hogy egy kicsit vastagabb fába vájtam fejszémet. Viszont, ha már elhatároztam lépni is kellene a cél elérésében. És ez most vonatk…

Ottó

Kép
Sziasztok,  ma egy igazán különleges bejegyzéssel készültem nektek.Viszont először is szeretném köszönteni az oldalon a három legújabb olvasót: Brukú Szürkét, M Veronikát és Siggyn Weillát, remélem sokáig maradnak és kedvüket lelik az oldalamon puszillak titeket. A mai novellámat egy nagyon szimpatikus fiatalember novellájának a reflektálásaként készült.
Az ő novelláját ide kattintva olvashatjátok el.


*
Ottó

Mindenkinek megvan a reggeli rituáléja. Van aki kávéval indít és van, aki teára szomjazik. Én reggelente kapucsínóra vágyom. 
Sokan különös figuraként tartanak számon. Barátaim nincsenek, csak emlékeim, melyek velük haltak.  A mai napig emlékszem arra a pillanatra:A közeli kávézóban ültem, mint minden reggel munka előtt. Már rég leadtam a rendelésemet: két kapucsínó. Figyeltem a pult mögött a fiút, aki épp a második kapucsínómat készítette. Épp olyan volt az a reggel, mint mindegyik más. Kómásan ültem az ablak melletti asztalnál és figyeltem,ahogy készíti a rendelésemet. Megfigyeltem ő…

Bakancslista: Ősz

Kép
Sziasztok:)

Azt hiszem először is egy kis magyarázkodással tartozom a címmel kapcsolatban. Hiszen ez most se nem vers, se nem novella. Már nagyon régen kipattant a fejemből, ez a bakancslista dolog, de eddig még nem tudtam pontosan, hogy hogyan kezdjek neki, Viszont most jött az a "hatalmas" ötlet, hogy mi lenne akkor, ha negyedévekre bontva tennék fel egy-egy ilyen listát... A lényege végül is az lenne,hogy közelebbről is megismerhessetek, és így én is észben tudom tartani a teendőket :D S nem lesz olyan nagy káosz a fejemben.

Remélem tetszeni fog, jó olvasást!


Hajfesték

Lassan már egy éve festem az egyébként mogyoróbarna hajamat. Először még csak sötétbarnára lett befestve hennával, mert a szüleim nem engedték a festéket, aztán miután lenőtt a henna, mert ugye a hennára nem fog a festék mahagóni vörös lettem (színező), amit szerettem, de nem volt az igazi. Majd egy c-vitaminos pakolás következtében rézvörösekre kopott a hajam, és nekem nagyon tetszett,.Ezt követően esett a vál…

Szemek = Közelgő végzetek

Kép
Sziasztok :) Tudom, hogy nagyon sokan szeretitek a Szemek c. regényemet. Ezzel kapcsolatban lenne két fontos dolog! Először is megváltoztattam a címét, mert már nem éreztem jónak. Annak, hogy illene a történethez. A címe tehát a szemek helyett "Közelgő végzetek" lett.Nem csak a címe változott meg, de készítettem a történetnek egy külön oldalt is. Az elmúlt hetekben azt szerkesztgettem és elkezdtem felpakolni oda a fejezeteket. Tudom, hogy sokan emiatt a történet miatt látogattátok ezt az oldalt, de mostantól jobb oldalt találjátok majd meg a József Attila idézet alatt :)
+1. Tudom, hogy nagyon régen írtam a történethez újabb fejezetet, volt, olyan időszak is, amikor már azon járt a fejem, hogy inkább letörlöm, hogy nem is folytatom, mert nem látom értelmét. De az elmúlt napokban újra elővettem, és eldöntöttem, hogy most már rendszeresen fogok felrakni fejezeteket. Úgy látszik kattant valami belül a fejemben és megjött az ihlet. Érdekesség lehet, hogy ez az első olyan történe…

Menekülnék?

Kép
Nem bírtam tovább elviselni. Felkaptam egy pulóvert, és a bakancsomat, majd kiléptem az őszi levegőre. Térre volt szükségem, térre, egyedüllétre.  El akartam menni innen,Valahova messzire.  Gyalog vágtam neki a homokos földútnak. Csak mentem előre, meneteltem. S hátra soha többet nem néztem.  Egy erdő felé tartottam, nyárfák közé vágyódtam. El a kötelezettségtől, el messze a törvényektől. A stressztől, a megfeleléstől, el a szerető otthon melegéből.
Már megpillantottam a horizont alatt az erdőt, amikor egy ismerős hangot hallottam oldalról. -Az erdőbe tartasz? Oda fordultam a hang forrásához. Ő volt az, akit annyira szeretek. Az, aki számomra a menedéket nyújtotta.  -Szia! - köszöntem neki, s arcomon egyből egy mosoly terült szét. -Igen oda! -Én is oda.. - mondta miközben mellém ért - Szeretlek. - suttogta s ajkaink összeért.  Szívem megborzongott, eltűnt, a kétségbeesés,a menekülés érzete. Amint ajkai ajkamhoz értem, lelkem lenyugodott, és hozzábújtam - Én is téged.
Feküdtünk a föld…

Keserű gondolatok

Kép
Hirtelen törtnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek szíven ütnek,
s nem hagyják,hogy elmeneküljek.
Pedig mennék én,
ha tehetném, már itt sem lennék.
Mert nem érzem jól magam,
ott ahol valójában vagyok.
Mintha nem tartoznék: oda,
mert nem én vagyok a boldogság Kulcsa.

Hirtelen törnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek lassan körülölelik a torkom,
mert nem érzem magam,
helyénvalónak.
Pedig én, mindig ide tartoztam,

Hirtelen törnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek nem engedik el többé a torkom.
Ragaszkodnak, kapaszkodnak...
S úgy érzem örökre itt maradnak.


2016.09.15.


Kelepce

Kép
Úgy érzem, a világ fordított nekem hátat, úgy érzem, mintha érzelmeim lassan áttörnék a gátat, Úgy érzem, lassan elmerülök, a mélységes tengerben, úgy érzem, eltűnök hirtelen. Eltűnök, mert nem haladhatok, ilyen érdemekkel, nem maradhatok.
Úgy hiszem, minden ellenem dolgozik, S talán már menekülni, sem tudok innen. Úgy hiszem, lassan magamra maradok, mert minden elillan, ami fontos. Elillan a nyár és elillannak a barátok. Elillan már lassan minden ami fontos, de én akkor is maradok.
Úgy hiszem nincsenek véletlenek,  pedig az Élet, is egy közüle. Úgy hiszem, megtaláltam az igazit, aki, most nekem nagyon hiányzik.
Kelepcében érzem magam,  mert nem tehetem, azt, amit valójában akarok. Kelepcében érzem magamat, s ez az érzés minduntalan. 2016.08.24.



Online Teaház

Sziasztok :) Most egy újabb közlendőt szeretnék megosztani veletek. A minap elindítottam egy új blogot. Egy úgynevezett Online teaházat :) Ha kíváncsiak vagytok nyugodtan üljetek be hozzám egy finom teára!! :)


http://onlineteahaz.blogspot.hu/2016/08/bemutatkozas.html

Életkép

Kép
Sziasztok, tudom jól, hogy már nagyon régen volt utoljára bejegyzés és ezért szeretnék bocsánatot kérni. Ebben a bejegyzésben szeretnék egy kicsit könnyebben hangvételben beszélni a mostani helyzetről. Eleinte az volt az ötletem, hogy Regina is ír egy kisebb bejegyzést, hogy vele mi történt az elmúlt időben, de ebből mindössze ennyi jött össze neki. Egy rövid és tömör válasz, melynek már a hossza is utal a jelenlegi helyzetére!
"Alkotói válságban vagyok. Es a franc se tudja mikor lesz valami vers vagy sztori amit meg oszthatunk" Szóval ez az ötlet ennyinél kimerült. És végül maradt az, hogy majd mesélek én.
Bár részben igaza van reginának, de én azért próbálok kicsikarni magamból néhány ötletet. Mert... nem tudok, mit mondani nekem egyszerűen szükségem van az írásra.


*
 Mi történt az utolsó bejegyzésünk óta? - Az utolsó bejegyzés még az érettségi után került fel. és ami azt illeti szó szerint utána mert előtte levő nap még az érettségiztető elnök előtt ültem. Kaptam két lehet…

Szerelmi vallomás

Kép
Tudom, hogy szeretsz, hisz annyiszor mondtad már azt. Tudom, hogy én vagyok az egyedüli. Az. Tudom, nem kell ismételned... megbízol bennem. Tudom, hogy bennem megtaláltad, akire valóban vártál. Tudom, nem kell ismételned... elhiszem. Tudom, hogy te nem vagy olyan, mint a többi. Te vársz. Tudom jól rendben? Nem kell ismételned... felfogtam már régen. Tudom jól, hogy köztünk minden a legnagyobb rendben. De. Akkor mond miért nem hiszel bennem?
Gyerünk mond csak ki bátran. Gyerünk, csak mond, mond, mond. Tudod jól, hogy tőlem nem kell félned. Engem nem olyan fából faragtak. Legalább is neked tudnod kell, hogy engem más fából... Én nem foglak itt hagyni, cserbenhagyni, elhagyni. Sőt képzeld el még megcsalni sem.
Fején találtam a szöget? Fején... gondoltam. Tudom jól, hogy mindvégig ettől rettegtél, hogy ettől rettegsz és tudom jól, hogy ettől fogsz rettegni. Mert túl sok volt. Mert túl sokan voltak. Mert túl sokan voltak, akik ezt tették veled. Igen tudom. Nem akarom újra meg újra hallani. Mert tudom jól, hogy …

Helyzetjelentés

Kép
Sziasztok. Először is bocsánatot szeretnék kérni, amiért már több mint egy hónapja nem jelentkeztem. Ennek egy igen egyszerű oka van, ugyanis idén érettségizek. S nem sok időm marad az írásra, de már közel a vége. :) Mellesleg, természetesen a tanulás mellett  is rengetek novella és versötletem született. Szóval, amit leérettségizem, a blog is újult erőre kap :) Addig is: ne mondjatok le rólam ;)
NMA

Sikoly

Kép
Napsütötte alkonyban lépkednek,
sűrű fellegeken át,
s hozzák a borzongást,
az éjvörös alkony hajnalát.
Apró csontok ropognak,
az éjvörös hajnalban,
Fénylő sötétség dereng fel az alkonyban.
Majd vörös téboly lepi el a teret,
s hozza magával a fénylő lényeket.
Hogy sikoltás törje meg ezt az éjvörös csendet.
2016.04.15.


elég egy apró elvétett mozdulat, s felrobban a világ

Kép
most jól figyelj,
én figyelmeztettelek!!
Egy apró elvétett mozdulat,
a felrobban a világ körülötted!
s engem nem érdekel,
hogy mi lesz a következménye.
onnantól kezdve már nem az én dolgom:
hogy ebben az elbaszott világban
hány érvágást bírsz elviselni.
mert az élet nem piskóta!
itt megszenvedsz a jóért,
de ezt senki nem veszi majd figyelembe!
mert ameddig az ő kenyerét eszed,
addig neked nincs szabad akaratod,
addig te csak egy rabmadár vagy!
aki a menekülés véget fegyvert fog
s azzal az élete véget szakad ebben a
mocsokkal átitatott világban.
szóval jól fontold meg!
én szóltam előre,
szóltam neked, hogy ez lesz a vége!
s most, hogy fölrobbant a világ körülötted
bezzeg most, MOST jó vagyok én is neked!
2016.04.12.

harmadik virágszirom - március

Kép
alig voltam több, mint három amikor az éjszakák egyre gyötrelmesebbé váltak fekete árnyak leptek el, körbefogtak, s nem eresztettek el.
*
vörösbe öltözött a táj, húsdarabok szanaszéjjel, mert ez egy kegyetlen világ! Hallod vörösbe öltözött a táj, s a húsdarabok között fekete árnyak lepték el a láthatárt.
2016.03.

Átvitt értelem

Kép
A festet üvegablakok, melyek a műhely falait ölelte körül, színesre festette az amúgy is festékfoltos padlót. A műhely közepén egy festőállvány állt, s előtte egy apró termetű vékony lány ült. Haját kontyba fogta a feje tetejére, hogy ne hulljon a szemébe, és mert el akarta kerülni, hogy festékfoltos legyen, bár még így is jutott rá elég. Ez valahogyan mindig is jellemző volt rá: ha egyszer leült festeni, akkor nem elég, hogy a vászon, a padló, de még ő maga is csupa festékes.


Ha valaki belép a műhelybe és elindul a falak mentén a festményeit nézve, a képek neki egy-egy emberi sorsot, életet mesél el. A vásznakon emberek tekintete és színes kavalkádba szőtt életük vagy haláluk szerepel. A festmény, amin most dolgozik egy férfi elhomályosodó alakját és a mögötte felrejlő sírkertet ábrázolja. A lány tekintete teljesen nyugodt, szinte ábrándozó.
De hirtelen kopogás töri meg a csendet.
A vászon előtt a lány, mint minden hasonló találkozáskor összerezzen és az ecset a padlóra esik.
A lány…

vérvörös szilánkokra hullva

Kép
csak dőlt az üvegeblak  s szilánkjaira hullott minden elöntött a kétségbeesés  csapdába estem, mert és ti csak álltatok a sarokban, s villogó szemekkel vártátok, hogy szilánkjaira hulljon  minden. minden, ami én magam vagyok. a világ, ami körülvesz engem,  én!
csak dőlt az üvegablak s szilánkjaira hullott minden elöntött a kétségbeesés, csapdába estem, mert a falak elállták az utamat, és nem engedték, hogy kimeneküljek, hagytátok, hogy….
csak dőlt az üvegablak, nem emlékeztek? ott voltatok mindannyian, és csak néztétek,  amint rám zuhant az üvegablak, 
nem tettek semmit! pedig láttátok! amint  rám szakadt, az a kibaszott üvegablak!
csak dőlt az üvegablak s szilánkjaira hullott minden elöntötte a padlót a csordogáló vérvörös patakokba összefutó vérem.  Az én vérem! s ti még ekkor is csak álltatok a sarokban és nem  csináltatok semmit!!
Felfogtátok,hogy hagytatok, meghalni? 2016.03.18.
~sziasztok nemrég feltöltöttem hangfelvételben is! ha a képre kattintotok, akkor azt is meghallgathatjátok! remélem tetsze…

Vendégíró voltam

Kép
Sziasztok!
Nemrég volt olyan nagy szerencsém, hogy Szattinak -a Pennát a kézbe szerkesztője - tetszett, az a novellám, amivel indultam a Gondolatok bűvkörében c. öhm, mondjuk úgy, hogy versenyen. Azért csak mondjuk, mert ugye ez nem egy nagy kiterjedésű pályázat, hanem egy önfejlesztő feladat versenyes formában :)
A szentestén feltöltött novellámmal indultam aKépzelt világ. S ennek köszönhetően lettem Vendégíró, aminek nagyon örültem, s a téma is nagyon tetszett, amiről bejegyzést írhattam a Pennátba :)

A bejegyzésemet ide kattintva elolvashatjátok :)

>>>A versírás fortélyai, avagy így verselek én!
(jó olvasást!!)


önmegerősítés

Kép
vérkörök jelentek meg szemem alatt,
s most már vér csordogál
a könnyfolyó medrében.
mert kiszáradtak könny folyamaim s,
ma már erőt veszek magamon.

nem vagyok gyenge pitypang
engem nem tör meg egy gyengeteg
szellő.
én a magam ura vagyok/leszek!

a vérköreim lassan megkékülnek,
s a folyó medre megtelik vérözönnel.
mert azt mondta, hogy nem vagyok/leszek elég jó!
De rólam lepergett a megalázó,
hazug szó!

Vérköreim örökre megmaradnak,
mert általuk vagyok/leszek önmagam.
mert ők hozzám tartoznak
én pedig a vérköreimé leszek/maradok!

2016.02.25.

Virágszirmok : első virágszirom - január

Kép
Sziasztok Borsócskák, emlékeztek a tavalyi töredékes bejegyzéseimre? Amikor az a hónapban összegyűlt versdarabokat gyűjtöttem egybe. Nos idén is tervezek ilyet, csak ezúttal nem "Töredékek" címmel, hanem "Virágszirmok" néven!! :) Most pedig itt az idei első:

és most megint itt vagy és hagyod, hogy előtted szégyenüljek meg! nem elég, hogy így is megtörtem, még te is itt ülsz előttem.
*
érzem, hogy itt egy új nap
hogy a remény lassan feltámad
és eljön értem a jobb

*

a felkelő nap sugara ébresztenek
föl a sötét elmúlás hamvaiból
2016.01.

Elmúlt már

Kép
elmúlnak már a sötét éjjelek,
elmúlnak már s későn ébredek,
elmúlnak már a siránkozó érzelmek,
mert múlniuk kell, s én nem maradhatok.

el kell múlniuk, mert jönnöd kell új,
el kell múlniuk és jönnöd kell napfény,
el kell múlniuk, mert már az éj sem sötét felettem,
s el kell múlniuk, mert ez már a jelen,
s nem a múlt.

s már nincs értelme, ami elmúlt,
én a jelennek fogok élni,
s erőt veszek magamon!
mert változtatni akarok:
kilépni a múltból s a jelenben haladni!

2016.01.27.

Harcos

Kép
Sziasztok Borsócskák :)
Úgy gondoltam, hogy most újítani fogok egy kicsit:) Arra gondoltam, hogy a novelláimnál beszúrom nektek azt a számot, amire megírtam azt. S így talán még jobban belemerülhettek, majd a történetekbe!!
Jó olvasást kívánok!

Minden csak átmenet - wayne

Elcsuklik a hangom és félelmemben lecsukom a szemeimet! Mert néha az erős lelkűek is összetörnek és nem bírják tovább tartani magukat, s zokogva merülnek álomba, s bíznak abban, hogy kedvesük megvigasztalja, majd őket egy álombeli találkozáskor.
Szúrós füstszag csapja meg az orromat, majd egy forró vasrúd csapódik az oldalamhoz. A szemeim kipattannak és egy égő épületben találom magamat. Sürgető érzés kerít hatalmába, minél gyorsabban ki kell jutnom innen. Körbenézek, de minden lángokba borult körülöttem.
Fogalmam sincs, hogy merre menjek!!
Hirtelen egy férfi hangja töri meg a gerendák recsegését, a hangja a tető felől érkezett.
Felfele pillantok és pontosan felettem egy rést pillantok meg a tetőszerkezeten, ahonnan a…