Látogatóim:

2015. augusztus 11., kedd

Táncot lejtő hársfavirág

remegek a félelemtől,
mint remegő táncot lejtő
hársfavirág, mely elterül
a földön.
remegek, mert

a hársfa virága is remeg,
kegyetlen éjszakákon,
folyton folyvást csak
kuporgok a sarokban.

remegek, mert úgy érzem,
hogy mindent elveszítettem,
a félelem már átjárta a testemet,
a fejem egyre csak lüktet,
szédülök, forog körülöttem minden,

remegve várom már a csillagokat,
hogy lehulljanak a földre.
mert köztük vagyok,
a fényemet elvesztettem,
s egyre csak zuhanok.

csillag voltam,
s ragyogtam,
egy voltam a sok közül,
és mégis kilógtam mind közül,
túlságosan is más voltam,
nem voltam odavaló.

mélyen, legbelül,
egyre csak arra gondoltam,
aludjon ki a fényem,
hadd tűnjek el közülük,
mert nem tartoztam közéjük.
minél hamarabb tűnjek el,
aludjon ki remegő tüzem,
s vesszek el a sötétben.

remegő fénnyel kívántam,
hulljak le földre
a többi csillaggal
és remegve táncot lejtve
terüljek el,
mint a hársfavirág.

2015.08.11.



Megjegyzés küldése