Látogatóim:

2015. augusztus 17., hétfő

Jazz

A zongora előtt kezek pihennek, 
s a távolból trombita könnyed 
dallamát röpíti a kezek felé, 
a lágy nagybőgő húrjai.

A zongora előtt a kezek
táncra perdülnek.
Lassan, vágyakozva,
s könnyed bájával 
elvarázsol, magába szippant.

A zene varázsa nem enged, 
csak ülsz, s a kezeket figyeled.
A zongora, halkul, s a trombita 
mintha a víz alól szólna.

A zongorán a kezek 
egyre gyorsabb táncba kezdenek.
A trombiták, a tenger
mélyéről énekelnek.

S te csak ülsz, s figyelsz serényen,
mert eddig még nem hallottál egy
Jazz zenészt, sem ilyen közelről.

2015.08.17.


Megjegyzés küldése